Napok óta a meteorológiát hallgattuk, miközben készültünk az idei Alacsony Tátra túránkra. Minden adó azt szajkózta, hogy ez lesz az első olyan hétvége, ahol igazi tavasz lesz. Igaz, hozzátették, hogy egyes helyeken, főként a Tára környékén előfordulhat némi szél, egy kis hóval.
Gyors reggeli, szütyő a vállon, és már az utcán lépkedtünk a jelzéseket figyelve. A túraösvényre kanyarodva vigyázni kellett, mert a falut villanypásztor veszi körül, hogy a nagyobb testű négylábú szomszédok ne garázdálkodjanak az amúgy vendégszerető helyiek portáján.
Gyakorlatilag Az autó hátsó ülésén ébredtem. A visszapillantó tükörből szemembe sütöttek a felkelő nap első sugarai. Hunyorogva néztem ki a fejemből, és a tükörben a mögöttünk jövő kocsik sziluettjét figyeltem a vöröses ég ölelésében.
A hajóút Dar Es Salaamig nagyjából eseménytelenül telt, leszámítva talán azt, amikor éjfélkor azzal keltettek fel, hogy a kapitány vár a hídon, és hogy valami hajó van mellettünk… Rögtön észre is vettem a fényeket, amik nagyon közel voltak hozzánk. Lévén a nyílt óceánon voltunk, nem voltak túl jó érzéseim a dologgal kapcsolatban.
A határőrök és egyéb kikötői irodisták kipihent arccal érkeztek meg nyolc után, s végül rövid huzavona után kiköthettünk, s végre elhagyhattuk a roncsra emlékeztető, de hősiesen kitartó hajónkat.
Következzen egy kis tematikus anyag Madagaszkárról:
Az élet Madagaszkáron is egy véget nem érő harc mindenkinek. Csakhogy ez a harc itt-ott azért különbözik ám egymástól. Nézzünk hát néhány jellegzetes példát:
Hát szóval kemény két héten vagyok túl ez nem az amire vágyik az ember amikor eldönti, hogy kiköltözik. Mindjárt a kiút maga eléggé hosszú volt es igazság szerint eseménytelen. Teljes hosszában autópálya, ami eléggé unalmas, de végül is 1300 km, amit sikerült 11,5 óra alatt teljesítenem, úgy hogy 1 órát dugóban álltam Kalsruhe mellett ahonnan Strasbourg már szinte látótávolságban van.
Hát hol is kezdjem a történetem. Talán ott kellene, hogy biológusként szereztem diplomát és 2 éve szereztem meg a doktori fokozatot. A szakmámban mindenkinek erősen javasolt pár évet külföldön tölteni, mert itthon csak ezek után tudsz sikeresen pénzt szerezni a kutatásaidra.
A határőrök és egyéb kikötői irodisták kipihent arccal érkeztek meg nyolc után, s végül rövid huzavona után kiköthettünk, s végre elhagyhattuk a roncsra emlékeztető, de hősiesen kitartó hajónkat.
